1982 izgalmas év volt a számítástechnikában: a Commodore januárban bejelenti, hogy szeptemberben kijön az azóta ikonikus géppel, a C64-el.
Ebben az esztendőben hunyt el Brezsnyev, bomlott fel az ABBA és ha már könnyűzene, jelent meg az Edda Művek 2. albuma.
E sorok írójának elsőként a spanyolországi labdarúgó VB ugrik be, de ekkor született az ötszörös olimpiai bajnok ausztrál úszó, Ian Thorpe is.
Ő ugyan nem tempózott a Diósgyőri Tanuszoda medencéjében, de Biros, Kerékgyártó, Kaldau és sok – sok kiváló úszó, versenyző igen.
Persze tempózhatott volna, hiszen egyidősek: bizony-bizony, a városrész emblematikus épülete immár négy évtizede szolgálja Miskolc úszni vágyó polgárait.
Ha a falak beszélni tudnának….. ha a falak nem is, a szakemberek igen: úszóedzők, testnevelők, gépészek, pénztárosok, sportvezetők sztorijait a mai napig emlegetik:
amikor volt olyan verseny, hogy 300 (!!!) induló jött össze, hogy az áldott emlékű Vígh Jóska bácsi hajnalig írta a jegyzőkönyvet írógéppel, indigóval ( vállán az elmaradhatatlan gramofon, hiszen bár van hangosítás, mi van, ha az elromlik ).
Aztán amikor elment az áram, de ugye edzés el nem maradhat, így vaksötétben is rótták a hosszokat a fiatalok.
Ez is mutatja, hogy sose volt gond az edzésmunkával, de a hangulattal sem.
Volt nevetés akkor is, amikor egy banketten a testvérvárosunkból, Corbyból érkező küldöttségvezető a következő képpen köszönte meg a vendéglátást: „ Telecsinált nadrággal érkeztünk, nem tudtuk, mire számíthatunk, most viszont van tíz nagykövetetek Angliában!”
Közben elröpült a 40 év? Szoktuk mondani, mintha tegnap lett volna. Bár Conan, a barbár ( Schwarzenegger nagy belépője a filmiparba ) nem hasíthatja a vizet - igen, ez a fantasy is 1982-es – a miskolci sportbarátok még remélhetőleg nagyon sokáig!